Ünnepi köszöntő

2025.12.24 19:07

KEDVES LÁTOGATÓ!

 

Szeretettel üdvözöllek (újra) itt az oldalamon!

Mindennek előtte hadd kívánjak Neked és Családodnak/Közösségednek 
 

Békében Erőteljes Megújulást A Szeretetben!

 
Ez alkalomból hadd osszam meg Veled, Kedves Olvasóm, egy karácsonyi énekemet. Bár témában idevág, valóban nem a legvidámabb. Sokan vannak olyanok, akik számára sajnos kevés boldogság jut ilyenkor. 
 

Mélységes együttérzéssel gondolok azokra, akik magányosan töltik az ünnepeket, netán a közelmúltban vesztették el szerettüket. Róluk szeretnék megemléklezni eme bejegyzésemmel.

 
Fogadjátok szeretettel!
 
Nem jön el

 

Érzem, hogy messze jár,

Tudom, hogy nem jön el értem.

Pedig én várom még,

Hogy lássam újra a mosolyát.

Várom, bár nem jön el.

Biztos, hogy elfelejtett már.

Remélem, boldogan

Járja saját élete útját.
Ná-ná-náná..

 

Kívül leskelődik a fagy

Benn fogvacogva kuporog a csend

Álmomban te még az enyém vagy,

De vissza nem jön már, ki elment.

 

Megfagy a könny, lehull, széttör.
Szilánkjai lábamat felsértik.

Fájón a vértócsámban ülök.
Elmondom, ha netán megkérdik:

 

Érzem, hogy messze jár,

Tudom, hogy nem jön el értem.

Pedig én várom még,

Hogy lássam újra a mosolyát.

Várom, bár nem jön el.

Biztos, hogy elfelejtett már.

Remélem, boldogan

Járja saját élete útját.
Ná-ná-náná..

 

Mégis kívánom tüzedet,

A téli tájból újra legyen nyár.

Elfogadtam a homályt itt bent,

Az ürességet nem bírom már.

 

Minden, ami velünk történt,

Múltba vesző emlék, halvány gyertyaláng.

Azt hittem, véget már sosem ér,
De vissza nem néz, előre lát.

 

Érzem, hogy messze jár,

Tudom, hogy nem jön el értem.

Pedig én várom még,

Hogy lássam újra a mosolyát.

Várom, bár nem jön el.

Biztos, hogy elfelejtett már.

Remélem, boldogan

Járja saját élete útját.
Ná-ná-náná..